logo

Jetta II. (1984)

1984-ben jelentek meg az új Jetta-nemzedék két- és négyajtós tagjai, melyek formájukban, műszaki jellemzőikben a kettes Golf tulajdonságait hordozták, mégis önálló sorozatot alkottak. A Golfnál hosszabbra nyúltak 33 cm-rel, sőt aerodinamikájukban is túltettek rajta. Motorpalettájukban eleinte 1.3-as és 1.6-os benzines (55-75 LE), valamint 1.6-os dízelaggregátor szerepeltek (54-70 LE).

Főként „hozzáragasztott” csomagtartója és szögletes fényszórókkal ellátott orra különböztette meg a Golftól a Jettát, melynek C, CL, GL és GLX felszereltségi fokozata létezett. (A GLX-et néhány piacon Caratnak hívták.) Az alaptípusban, a C-ben hátrahajtható első ülések, fejtámaszok, szakaszos módban is üzemeltethető ablaktörlők, tolatólámpák, halogénfényszórók, szövetburkolatú ülések voltak. A CL-ben ezeken kívül testes középkonzolt, órát, rádiót talált a vevő. A GL-ben a belülről állítható külső tükrök, a további oldalsó díszlécek, a fordulatszámmérő jelentett többletet. A GLX-szel központi zárat, elektromosan állítható és fűthető külső tükröket, elektromos ablakemelőket, szervokormányt, velúr kárpitot, rádiósmagnót, fedélzeti számítógépet, metálfényezést, hátsó fejtámaszokat, középkartámaszt kínáltak a kereskedők.

Nem sokkal a modell piaci bevezetését követően, még 1984-ben debütált a 112 lóerős, 1.8-as motorral működő GT, melynek a 100-as tempó eléréséhez alig kellett több 9 másodpercnél. Katalizátorral ellátott, 107 lovas verziója is készült. A 188 km/h-s végsebességű GT ötfokozatú manuális váltóval, minden kerekén tárcsafékekkel rendelkezett. 1987-re állítható magasságú vezetőüléssel gazdagodott, valamint fűtőcsatornákkal a hátsó utasok számára. Új motorja, a katalizátorral 129, anélkül 139 lóerős, 16 szelepes 1.8-as egység tulajdonságainak kihasználásához a tervezők 10 mm-rel lejjebb ültették a futóművet. A megnőtt szelepszámot jelezték a névben is: a kontinensen GT 16V-t, Nagy-Britanniában TI 16V-t írtak a hűtőrácsra.

1988-ban három horizontális bordával merevített, vastagabb hűtőmaszk, módosított lökhárítók és oldaldíszítések jelezték a Jetta stílusváltását. A C jelzés megszűnt, így ezentúl a CL, a GL, a GTX és a GTX 16V alkotta a skálát – az utóbbi kettő befecskendezős technikájú autót jelentett. 1989-ben már csak a GT, a CL és a GL volt a porondon. Kikerült a programból a 139 lovas típus – örökségét a négyajtós karosszériájú, 129 lóerős GT vitte tovább, mely a hűtőrácsán található piros jelzéséről és hátsó tetőantennájáról volt felismerhető. Az 1.8-as, 90 lóerős alapmotorral felszerelt négykerékhajtású Jetta syncróhoz ABS, digitális óra, fordulatszámmérő, lehajtható hátsó ülések és oldalsó indexlámpák tartoztak. A gázolajos modellek gárdáját erősítette a 80 lovas turbódízel változat.

1990-ben a Jetta masszívabb lökhárítókat, fekete kerékjáratokat, vastag küszöböket, első utasajtajára távirányítású tükröt kapott. A széria ekkor már pályafutása végéhez közeledett – 1991-ben adta át helyét a Ventonak.