logo

Volkswagen Jetta (1979)

A Jetta születése.

A Golf népszerűségét tapasztalva a Volkswagen vezetősége érezte: érdemes lenne meghonosítani a szériában egy lépcsős hátú modellt. A vásárlók közül sokan kedvelték a hagyományos szedánokat, mert azok munkaeszközként el tudtak látni olyan funkciókat is, amelyeket a ferde hátúak nem. Miután a Polo-családban már 1977 óta létezett a lépcsős derbi, elérkezett az ideje a Jetta színrelépésének is.

A cég ismét egy természeti jelenségről nevezte el az új modelljét. A nevet a futó áramlás (angolul „Jet stream”) illette, amely a föld 30. és 40. fokos szélességi köre mentén 8-12 km magasságban keletkezik, s a légtömeg gyors mozgását, az erőteljesen megnövekedő szélsebességet jelenti. 1979-ben kezdődött Wolfsburg-ban a Jetta sorozatgyártása, az autó számos részletében hasonlított a Golfhoz, a testvérétől eltérően négyszögletes fényszórókat kapott, melyek a sajátos kialakítású kerekekkel és a karosszériát díszítő csíkokkal együtt határozott egyéniséget kölcsönöztek neki. (A hétköznapok embere a kocsi hátsó részét az „odaragasztott lépcsőfar” becenévvel illették.) Két- és négyajtós karosszéria, illetve kezdetben 3 féle méretű motorral 1.3, 1.5, 1.6-os közül választhattak a Jetta vásárlói. A legkisebb hajtómű 60, míg a befecskendezős gépezet 110 lóerőt birtokol. Alapvetően 3 felszereltségi fokozat létezett, az alap, az L és a GL. (Az utóbbiból keletkezett az injektor jelenlétére utaló GLI elnevezés.) Habár a Jetta is, a Golf 2400 mm-es tengelytávjával rendelkezett, csomagtartója miatt 38 cm-rel hosszabb testet vallhatott magáénak, poggyászterének mérete pedig nagyságrendekkel felülmúlta a ferde hátú típusét. Érdekes, hogy 50-55 kg-mal nagyobb tömege ellenére jobb aerodinamikájának köszönhetően a Jetta valamivel gyorsabb volt, mint a golf. Számos helyen kedvezően fogadták a modellt, amely a társaság szerencséjére nem a Golftól, hanem más márkáktól csábította el a vásárlóikat. A Karmann cég 1980-ban Kabriólett kivitelt is előállított: erre az autóra egészen mélyre lenyitható tetőt, és – merevítés gyanánt – az első ülések mögé bukócsövet szereltek. 1980-ban kínált része lett az 1.1 literes, 50 lóerős benzinmotor, valamint a másfél literes, ugyancsak 50 lóerős diesel, amelyet rövidesen az 1.6-os, 54 lóerős agregát váltott fel. Ebben az évben a Volkswagen cég energiatakarékosság programjának keretében a Jetta-ban is megjelent a Formel E, vagyis a kívánságra beszerelhető 3+E fokozatú váltó. Ennek révén 3-ból 4-be kapcsoláskor közel 1000-el esett vissza a fordulatszám. A sofőr tartósan E fokozatba való haladással nem kevés üzemanyagot takaríthatott meg. 1982-ben a befecskendezős 1588 ccm-es benzines motor átengedte helyét a 2 lóerővel izmosabb 1781 ccm-eknek, és bekerült a sorozatba az 1.6-os, 70 lóerős turbó diesel agregát is. Az első generáció 1983. végén köszönt le, és adta át a stafétabotot a második nemzedéknek.

A Mexikóban gyártott változat az Atlantic nevet viselte. Mivel az USA-ba exportálták, az ottani szabályokat tiszteletben tartó nagy lökhárítókat szereltek rá. Ez a modell az európaitól eltérően dupla, szögletes fényszókat visel.

1987-től 1993-ig Dél-Afrikában élte második életét a típus, csak nem Jetta, hanem Fox néven. A brazil leányvállalat által gyártott, a Jettára hasonlító Vojage modellt is Foxnak hívták az USA-ban.