A bogár utódja már a 60-as években keresték, ám Typ3 és a Typ4 sorozat alkalmatlan volt a generáció váltásra. A vízhűtéses farmotoros fronthajtású szükségeltetett, s bár a passat megfelelt ezeknek az igényeknek, nem a bogár kategóriájába tartozott. Miután a passat-ot az egyenlítői szélről keresztelték el, a bogárhátú utódja is egy természeti jelenségről, a Golf áramlatról kapta a nevét.
1969-ben született egy prototípus, az EA 276-os modell, amelynek léghűtéses aggregátját már az orrba szerelték. Benzintank a hátsó üléspad alatt foglalt helyet. A 70-es évek gazdasági vállságának idején a vevők megtartására olyan autót kellett tervezni, ami alkalmas 5 személy szállítására, tömege nem éri el az egy tonnát, alacsony fogyasztású, motorja pedig erős. A giorgetto giugiaro által formatervezett Golf hamar belopta magát az emberek szívébe. Rövidebb lett mint a bogárhátú, ám motorjának keresztbe való elhelyezése révén az orrát kurtábbra szabhatták, így a bel terét tágasabbá tehették, a két vagy négy oldalajtó, a kényelmes belső, a magas végsebesség (140 km/h), a géposztályhoz és az árhoz képest izmos 4 hengeres motor (1,1 literes, 50 lóerős), a biztonsági színvonal önmagáért beszél. Ráadásul az alapmodell alternatívájaként ott volt a 70 lóerős, másfél literes aggregáttal felvértezett változat, amely közel 160 km/h tempóba tudott haladni. A sorozatgyártás 1974 márciusába kezdődött, a nemzetközi sajtónak viszont csak májusba, München-be mutatták be az önhordó acél karosszériájú, széles C-oszlopokkal, ferde háttal első kerék hajtással és vízhűtéssel rendelkező modellt. Eleinte két felszereltségi fokozat létezett, az alap és az „L”. A nagyobb motorhoz autómata váltót, biztonsági öveket, és fejtámaszokat is kérhetett a vevő. 1975-től a külső visszapillantó tükröt fekete műanyag burkolattal látták el, s elkezdték a GL változatok építését (krómozott keréktárcsákkal, bronz színű ablakokkal, stb.). 1976-ban mutatták be az 1,6 literes, befecskendezéses keverékképzéssel ellátott GTI típust, amelynek 110 lóerejéből 181 km/h csúcssebességet lehetett kihozni. A Golf GTI vonzó portékává, igazi kultusz kocsivá nőtt. Ebben az évben jelent meg a diesel motoros Golf is – kategóriájában az első gázolaj üzemű autó, könnyű, kifinomult technikájú, 1,5 literes 50 lóerős motorja 2 literrel kevesebb üzemanyagot fogyasztott 100 km-en mint benzines testvére. A Golf iránti kereslet folyamatosan nőtt, így a Volkswagen piaci forgalma kevésbé érezte a gazdasági válság negatív hatásait. 1976-ban az egymilliomodik Golf elkészültét ünnepelhette a cég, amely 1978-ból az USA-ban is gyártotta a típust Rabbit néven, Mexikóban pedig Caribe elnevezéssel. Dél-Afrikában a konstrukció máig része a gyártásnak (Citygolf).
1982-ben Ingolstadtban ünnepelte premierjét az 1,6 literes 70 lóerős turbódiesel, majd az USA-ban népszerű nyitott árúszállítót a Golf alapú pick-up-ot Európában is meghonosították Caddy néven (a Jugoszláviai üzemben gyártották). Csatasorban állt az új, 1,8-as hajtóművel megerősített GTI (112 lóerő), majd a gyártás végéhez közeledve megjelentek az LX, a GX és a Pirelli GTI nevű különleges változatok. Az első generációs Golfból 6 780 050 db készült.
A következő Golf-nemzetékben nem volt nyitott tetejű változat, így az első generációs Cabriot 1993-ig gyártották.
A Rabbit (nyúl) megjelölése típusmozgékonyságát, fürgeségét volt hivatott érzékeltetni. Az USA-ban 1980-tól gyártott diesel változat forradalminak számított saját kategóriájában. E típusra a példa az 1981-ben készült 54 lóerős Rabbit Diesel LS.
Az 1983-ban limitált példányszámban készített GTI Pirelli autót Pirelli-féle könnyű fém felnikkel, halogén főfényszórós és ködlámpás hűtőráccsal, 5 sebességes váltóval, szinezett üvegekkel, bőr sportkormánykerékkel, Golf labdával díszített váltókarral látták el. 1,8 literes, 112 lóerős motorja segítségével a jármű 183 km/h-s sebességet ért el 100-ra, 9,2 mp alatt gyorsult fel.
Forrás:
Bancsi Péter
Híres Autómárkák
